Nov. 30. Szerda

1. Mikor élt Jézus Krisztus?

a. 0-ban született s 33-ban halt meg.

b. Krisztus halálát vesszük 0-nak.

c. Betlehem, Kr. e. 6–4 körül – Jeruzsálem, Kr. u. 29–33 körül

d. Jeruzsálem, Kr. e. 6–4 körül – Betlehem, Kr. u. 29–33 körül

2. Családtörténet. Melyik állítás igaz?

a. Nagyváradnál éjszaka leszállítottak minket (Mamu, Béla, Laci) a románok a vonatról.

b. 12 csomagunk volt ekkor.

c. Székelykocsárdon éjszaka leszállítottak minket (Mamu, Béla, Laci) a románok a vonatról.

d. Amikor leszállítottak minket a vonatról a románok, Béla 10 éves volt.

3. A következő művek egyazon zeneszerzőtől származnak. Ki ő? Búcsú szimfónia, Az iskolamester szimfónia, Meglepetés/Szimfónia Üstdobütéssel, Az óra szimfónia, London szimfónia, Üstdobpergés szimfónia, „Teremtés” és „Évszakok” c. oratórium.

a. Christoph Willibald Gluck (Erasbach, 1714 – Bécs, 1787) német zeneszerző.

b. Wolfgang Amadeus Mozart (Salzburg, 1756 – Bécs, 1791) osztrák klasszicista zeneszerző, zongorista, karnagy és zenepedagógus.

c. Ludwig van Beethoven (Bonn, 1770 – Bécs, 1827) német zeneszerző.

d. Joseph Haydn (Rohrau, 1732 – Bécs, 1809) osztrák zeneszerző, karmester, operaimpresszárió, énekes és zenetanár, a bécsi klasszicizmus első nagy mestere, a klasszikus szonátaforma tökéletesítője, a szimfónia és a vonósnégyes klasszikus műformájának kimunkálója.

4. Vajda Julianna (Komárom, 1776. – Dunaalmás, 1855.) volt a híres Lilla-dalok ihletője. Ki volt a költő, aki írta e dalokat hozzá?

a. Arany János

b. Petőfi Sándor

c. Csokonai Vitéz Mihály

d. Weöres Sándor

5. Mentőkérdés:

Mi a Fibonacci-sorozat?

a. A Duna TV-n menő filmsorozat, amit Fibonacci, olasz rendező alkotott.

b. A Fibonacci féle gépfegyverből leadott 1500 golyós sorozatot nevezték Fibonacci-sorozatnak.

c. A bubi-dáma-király-ász sorozatot nevezték el Fibonacciról, a híres bridge-bajnokról.

d. Leonardo Fibonacci (Pisa, kb. 1170 – kb. 1250) itáliai matematikus, volt. A Fibonacci-sorozat első két tagja a 0 és az 1. A következő tagok mindig az őket megelőző két tag összegével egyenlők. (0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, …) A Fibonacci-sorozat egymást követő tagjainak hányadosából képzett sorozat (1/1, 2/1, 3/2, 5/3, …) határértéke éppen az aranymetszés aránya, a Φ.

   A Fibonacci-spirál egy olyan logaritmikus spirál, ami egy negyedfordulat alatt nő a Φ-szeresére. Jól közelíthető az arany téglalap segítségével.

A Fibonacci-spirálon egyenlő távolságra pontokat elhelyezve azok „spirálkarokká” állnak össze, és ezen karok száma Fibonacci-szám lesz.

A Fibonacci-spirál mentén elhelyezett gömbök optimális elrendezést adnak abban az értelemben, hogy nagyon sok gömböt elhelyezve is azok egyenletesen oszlanak el.

Több neves művész illetve műalkotás épít az aranymetszés szabályaira. Például a magyar Szent Korona, Bartók Béla bizonyos zeneművei, Dante Alighieri Isteni színjátéka, Kassák Lajos A ló meghal… kezdetű költeménye, Leonardo da Vinci és Michelangelo festményei, Barlay Bori fotói.