****
EGYELŐRE MÉG NE KALANDOZZ EL EBBEN A BLOGBAN LÉGY SZÍVES!!!
***
JAVASLATAIM:
Válassz ezek közül:
„figulus figolo non invidet”
M.&P.L.{magister_et_poeta_laureatus}_Figularis@
|
***
2020. jan. 14., FL
2020. január 14., kedd
A HOZZÁSZÓLÓ MEGJEGYZÉSE:
(írd ide teljes neved az admin. részére!)
****
EGYELŐRE MÉG NE KALANDOZZ EL EBBEN A BLOGBAN LÉGY SZÍVES!!!
***
JAVASLATAIM:
Válassz ezek közül:
***
2020. jan. 14., FL
****
EGYELŐRE MÉG NE KALANDOZZ EL EBBEN A BLOGBAN LÉGY SZÍVES!!!
***
JAVASLATAIM:
Válassz ezek közül:
***
2020. jan. 14., FL
2020. január 5., vasárnap
https://l.facebook.com/l.php?u=http%3A%2F%2Fbenyustestverek.hu%2Fbemutatkozas%2Fbenyus-testverek-kamaraegyuttese%2F%3Ffbclid%3DIwAR2I8OYkfbuy89S5UxhTz1sv2JxsHwlJE9ZU7MekHE0QOt7MkxvKLe33EQc&h=AT3WIrap1nGsd8Ws6HxHOyHzxPeY6bz_cR7mXSqeGxYX1S8ZWM5e2W-km-Biq_42a_Wax5GcTAOoXZd0my5JZFX9K6daPdvy2LjkHd_GOIPQDs4HsLio1EE_Q1ZF1W25Le5Fz-8HCVS-HfUJWjDc
Cyrano de Bergerac
Ünnepi nyitvatartás
Kedves Látogatók! Családi múzeumunk január 6-ig csak előzetes bejelentkezéssel tart nyitva: info@mcpmuzeum.hu vagy 30/201-1073.
„A lelki gazdagodás hatalmas forrásai erednek a zenéből. Azon kell lennünk, hogy minél többek számára megnyíljanak.” (Kodály Zoltán)
A Benyus Testvérek Kamaraegyüttese tíz testvérből álló kis szimfonikus együttes. Megalakulásuk idejét nem könnyű meghatározni, mivel a gyermekek születésük sorrendjében fokozatosan kapcsolódtak be a közös zenélésbe, így a kamaraegyüttes közös múltja több mint 30 évre tekint vissza.
Benyus Sándor, az édesapa zongorázott, hegedült és kórust vezetett, felesége, Anna pedig hegedült. Az évről évre bővülő együttes tehát egy sokgyermekes házaspár zeneszeretetéből született. Tagjai a zene iránti szeretetet még gyermekkorukban megtapasztalták, és a muzsikától felnőttként sem szakadtak el. A tíz testvér mindegyike a zenészhivatás mellett döntött, és diplomát szerzett valamely zeneművészeti egyetemen vagy főiskolán.
A családi kamarazenélés hagyománya tovább folytatódik, mára már az unokák (majdnem mind a 28) is együtt zenélnek.
Az elmúlt évtizedekben az együttes koncertjeinek helyszíne volt a Liszt-ház, a Magyar Rádió, az Erkel Színház, a Kiscelli Múzeum, a Zeneakadémia, a Művészetek Palotája, a Pesti Vigadó, a Parlament. Felléptek a Ciróka Bábszínház társulatával: Visegrádon, Pécsett és Budapesten. Rendszeres közreműködője különféle rendezvényeknek, fesztiváloknak, kiállításoknak, templomi ünnepségeknek. Az együttes tagjai hivatásuknak érzik, hogy elvigyék az élő zene szépségét azokhoz, akik ehhez nehezebben jutnak hozzá. Ezért több helyen adnak meghívásra koncertet karitatív jelleggel: vidéken, idősek otthonában, kórházakban, pszichiátriai betegeknél, börtönben, fogyatékkal élőknél.
Koncertkörutak keretében eljutottak Erdélybe és Európa számos országába (Ausztria, Belgium, Franciaország, Lengyelország, Németország, Olaszország).
Az évek során a televízió is készített velük műsort: többek között szerepeltek Vitray Tamás (Talkshow) és Borbás Marcsi (Családmesék) műsorában. Hallhattuk őket különböző rádióadásokban pl.: Kerényi Mária, Varga Károly és Magyar Kornél vendégeként a Bartók Rádióban, valamint megjelentek számos újság és folyóirat hasábjain is.
Mivel a család, s ezáltal az együttes is folyamatosan bővült, a darabokat is mindig újra kellett hangszerelni. Ezt kezdetben az édesapa vállalta magára, majd valamivel később már az idősebb gyerekek is besegítettek.
Hangszeres és énekes repertoárjuk igen széles skálán mozog: a reneszánsztól korunkig, a klasszikus műfajoktól a népszerű melódiákig, a rövidebb, két-három szólamú művektől a nagy szimfonikus darabokig terjed. Ezek mellett mindig törekszenek arra, hogy műsorukban magyar zeneszerzőket is megszólaltassanak.
Benyus Sándor, az édesapa zongorázott, hegedült és kórust vezetett, felesége, Anna pedig hegedült. Az évről évre bővülő együttes tehát egy sokgyermekes házaspár zeneszeretetéből született. Tagjai a zene iránti szeretetet még gyermekkorukban megtapasztalták, és a muzsikától felnőttként sem szakadtak el. A tíz testvér mindegyike a zenészhivatás mellett döntött, és diplomát szerzett valamely zeneművészeti egyetemen vagy főiskolán.
A családi kamarazenélés hagyománya tovább folytatódik, mára már az unokák (majdnem mind a 28) is együtt zenélnek.
Az elmúlt évtizedekben az együttes koncertjeinek helyszíne volt a Liszt-ház, a Magyar Rádió, az Erkel Színház, a Kiscelli Múzeum, a Zeneakadémia, a Művészetek Palotája, a Pesti Vigadó, a Parlament. Felléptek a Ciróka Bábszínház társulatával: Visegrádon, Pécsett és Budapesten. Rendszeres közreműködője különféle rendezvényeknek, fesztiváloknak, kiállításoknak, templomi ünnepségeknek. Az együttes tagjai hivatásuknak érzik, hogy elvigyék az élő zene szépségét azokhoz, akik ehhez nehezebben jutnak hozzá. Ezért több helyen adnak meghívásra koncertet karitatív jelleggel: vidéken, idősek otthonában, kórházakban, pszichiátriai betegeknél, börtönben, fogyatékkal élőknél.
Koncertkörutak keretében eljutottak Erdélybe és Európa számos országába (Ausztria, Belgium, Franciaország, Lengyelország, Németország, Olaszország).
Az évek során a televízió is készített velük műsort: többek között szerepeltek Vitray Tamás (Talkshow) és Borbás Marcsi (Családmesék) műsorában. Hallhattuk őket különböző rádióadásokban pl.: Kerényi Mária, Varga Károly és Magyar Kornél vendégeként a Bartók Rádióban, valamint megjelentek számos újság és folyóirat hasábjain is.
Mivel a család, s ezáltal az együttes is folyamatosan bővült, a darabokat is mindig újra kellett hangszerelni. Ezt kezdetben az édesapa vállalta magára, majd valamivel később már az idősebb gyerekek is besegítettek.
Hangszeres és énekes repertoárjuk igen széles skálán mozog: a reneszánsztól korunkig, a klasszikus műfajoktól a népszerű melódiákig, a rövidebb, két-három szólamú művektől a nagy szimfonikus darabokig terjed. Ezek mellett mindig törekszenek arra, hogy műsorukban magyar zeneszerzőket is megszólaltassanak.
Tagok
Tevékenység
- Idősek otthonában koncertek
- Gyerek műsorok
- Rendezvényeken közreműködés
- Zenélés esküvőn, lakodalmon
- Templomi zenei szolgálat
- Külföldi koncert
- Vidéki településeken fellépések
Bemutatás
Az eredetileg csak testvérekből álló kamaraegyüttes alkalmanként kiegészül a házastársak és gyermekeik kórusával. A kibővült együttes első jelentős szereplése 2011-ben a krakkói Isteni Irgalmasság Konferencián való közreműködés volt. Az elmúlt időszakban több alkalommal felléptek az ország különböző pontjain, így mára ennek a felállásnak is megvan a hagyománya – ezt tükrözi az idén megjelent Karácsonyi énekek című CD is.
Tagok
id. Benyus Sándor – Benyus Sándorné
ifj. Benyus Sándor – Benyusné Szász Mónika, Benyus Gellért,Benyus Margaréta, Benyus Ágnes
Sivadóné Benyus Hedvig – Sivadó János, Sivadó Dávid, Sivadó Balázs, Sivadó Mónika, Sivadó Brigitta, Sivadó Zsófia, Sivadó Anna, Sivadó Domonkos, Sivadó Kristóf
Benyus Tamás – Benyusné Balogh Orsolya, Benyus Ágoston, Benyus Fülöp, Benyus Attila, Benyus András, Benyus Anna, Benyus Lúcia
Bocsákné Benyus Anna – Bocsák Gábor, Bocsák Rita, Bocsák Kinga, Bocsák Balázs, Bocsák Tamás, Bocsák Bernát, Bocsák Péter, Bocsák Ambrus, Bocsák Bálint, Bocsák Ferenc
Benyus Mária SSS
Vargáné Benyus Bernadett – Varga György, Varga István, Varga Bernadett, Varga János
Benyus Gertrúd
Kozmáné Benyus Kinga – Kozma Gergely, Kozma János, Kozma Filoména
Benyus János Pál – Benyusné Szabó Ágnes, Benyus Dorottya, Benyus Benedek, Benyus Marcell, Benyus Veronika, Benyus Bertalan, Benyus Dániel
Benyus Péter
Szülők – Alapítók
Benyus Sándor és Anna a Benyus Testvérek Kamaraegyüttesét alkotó tíz testvér szülei és az immár 36 unoka nagyszülei. Bár mindketten hegedültek és zongoráztak egyikük sem lett hivatásos zenész. Sándor évekig a Felsőgödi Férfikar kórusát vezette. Talán az itt átélt élmények és tapasztalok is sarkalták, hogy gyermekeit zeneszeretetre, közös zenélésre nevelje. Tudását a gyermekeiből alakult kamaraegyüttesben is kamatoztatta mind a hangszerelésben, mind a próbák vezetésében. Anna a kottaírással és – a kezdeti időkben – a darabok betanításával volt nélkülözhetetlen.
Ők azok, akik csendes, imádságos lelkesedésükkel mindig a család mellett állnak és szinte az összes családi koncerten jelen vannak. Istenbe vetett bizalmukat a koncertek előtt rövid fohászuk is tükrözi: “Minden Isten nagyobb dicsőségére!”
Molnár C. Pál
Molnár C. Pál
művészetét nagyon szerettük Musztinagymamával/Mimivel
Örülök, hogy végre eljutunk a Gellért-hegyi híres MCP házba!
(Ld. tovább bővebben: http://enciklopedia.fazekas.hu/tarsmuv/szurrealizmus.htm)
Főoltár
1948
Olaj, fa
Belvárosi plébániatemplom, Budapest
Aktok tóparton
-
Olaj, vászon, 64,5 x 80,5 cm
Magántulajdon
A csók
1930
Litográfia, 37 x 27,5 cm
Galleria Spicchi del'Est, Róma
Mater Dolorosa (Illusztráció)
1935
Fametszet, 17 x 11 cm
Műterem Galéria, Budapest
Szent Ferenc egy szerzetessel
1930
Fametszet, papír
Magántulajdon
A kép egy fametszet sorozat része. A sorozat a Mondadori kiadó felkérésére készült, Szent Ferenc "Fioretti"-jének fakszimile kiadásához. A Szent Antal halálának 700. évfordulója alkalmából Padovában rendezett nemzetközi kiállításon a művész ezzel az alkotásával díjat nyert.
művészetét nagyon szerettük Musztinagymamával/Mimivel
Örülök, hogy végre eljutunk a Gellért-hegyi híres MCP házba!
ÉLETRAJZÁT A mindkettőnk által kedvelt https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/m/molnar_c/index.html honlapról emelem ide (amiből Nektek szerettem volt pl. Rippl Rónait, Botticellit, ("hordócska") stb. esti mesélni):
MOLNÁR C. Pál
(1894, Battonya - 1981, Budapest)
Festő, grafikus. Századunk magyar képzőművészetének egyik legnépszerűbb alakja. 1912-ben aradi főreáliskolai tanulmányai alatt az országos ifjúsági rajzpályázat első díjasa.
1915-1918 között a budapesti Rajztanárképző Főiskola hallgatója. A Szinyei családdal mint házitanító Svájcba utazott, s az első kiállítását is ott, Lausenne-ben és Genfben rendezték meg.
1923-ban egyéves franciaországi tartózkodása után hazatért, s egyházművészeti képeinek gyűjteményes anyagát a "Belvedere" szalonban állította ki.
1925-ben a Képzőművészek Új Társaság (KUT) felvette tagjai sorába.
1928-ban a Nemzeti Szalonban bemutatott "Szent Ferenc a madaraknak prédikál" c. festményével hároméves római ösztöndíjat nyert el.
(Ehhez sok személyes emlék kötődik. Egyik: Prof. Dr. Gaizler Gyula barátom lakásán [Keresztény Ökumenikus Társaság] kb. 1987-ben) összejöttünk vagy 150-en. Gyökössy Bandi Bácsitól kezdve a híres teol-pszich. prof.-ig, ... (majd eszembe jut) sok komoly koponya. Az előadó egy ferences civilben. Az atya mindnyájunknak adott e kis képből, szerintem most is a régi bibliában van, Ti is kellett lássátok, Zs., D.!) Szóval az atya kb. 5 percig csendben volt, s mi meg a képet kellett szemléljük, s csöndben meditálnunk rajta. Rabul ejtett az atya módszere, a kép mondanivalója s Molnár C. Pál zseniális assisi tája, Klára és Ferenc nexusa, Ferenc és a madarak..., s mit is mondhatott nekik? Ezt később láttuk - hallottuk Musztinagymamáva/Mimivel s tán veletek is Zs,D,Kr,Bo? [Nemrégiben Mátéval élvezgettük Zeffirelli zsenialitását.]
Az 1930-as években jelentős művészi sikerek kísérték pályáját: 1931-ben az Ernst Múzeum felkérésére műveiből gyűjteményes kiállítást rendeztek. Ugyanebben az évben a Szinyei Társaság nagydíját nyerte el, majd 1934-ben a Varsói Nemzetközi Fametszet Biennálé, s a Padovai Nemzetközi Egyházművészeti Kiállítás aranyérmese;
1936-ban Budapest Székesfőváros jubileumi aranyéremmel tüntette ki; s az 1937-ben megrendezett párizsi világkiállításon pannóit
Panneau: rendszerint embermagasságú, fából készített falburkalat: ha ennél kisebb, lambériának, ha a mannyezetig terjed, boiserienek nevezik.
Grand Prix-val, Cyrano de Bergerac fametszetsorozatát ugyancsak aranyéremmel jutalmazták.
1945 után szinte minden csoportos és nemzeti kiállításon részt vett.
Művészetének népszerűsége talán a klasszikus mediterrán hagyományok és a XX. századi ember nyugtalanságának sajátos kombinációjából tevődik össze.
Műveinek a római iskola tárgykörével megegyező, többnyire szakrális jeleneteit közvetlen, érzéki látásmóddal ruházta fel.
Az 1920-as években a plein air festés dúsabb változatát hozza létre (svájci tájképeken a helyi színek erőteljes érzékeltetése).
Plein air: (franc., ejtsd: plener), tulajdonképp a. m. szabad levegő; a festészetben így hívják a napvilágos festészetet. L. Impresszionisták, Manet és Modern festészet. Read more: http://www.kislexikon.hu/plein_air_a.html#ixzz6A8YdsBJX
Grafikáin, karakterrajzain a pontos megfigyelés elegáns, nagyvonalú stilizálással, kubisztikus karikírozással és expresszív kifejezőerővel párosul.
Mind egyházművészeti, mind mai témájú festményein, falképein a szűkszavú, klasszicizáló előadásmód, zenei hatású kolorit és szürrealisztikus látásmód az újklasszicizmus sajátos változatát teremtette meg.
KOLORIT: (lat.), a festészetben a valóságban előforduló színeknek különféle eljárás szerint való utánzása. Más értelemben a festményen egymás mellé helyezett színek hatása. Innen kolorista az a festőművész, aki kiválóan a színek hűségére és azoknak pompás hatására fekteti a súlyt, ellentétben azzal, aki a formáknak minél tökéletesebb utánzását, vagy pedig leginkább a szép, nemes formákat keresi. (Forrás: Pallas Nagylexikon)
(Ehhez sok személyes emlék kötődik. Egyik: Prof. Dr. Gaizler Gyula barátom lakásán [Keresztény Ökumenikus Társaság] kb. 1987-ben) összejöttünk vagy 150-en. Gyökössy Bandi Bácsitól kezdve a híres teol-pszich. prof.-ig, ... (majd eszembe jut) sok komoly koponya. Az előadó egy ferences civilben. Az atya mindnyájunknak adott e kis képből, szerintem most is a régi bibliában van, Ti is kellett lássátok, Zs., D.!) Szóval az atya kb. 5 percig csendben volt, s mi meg a képet kellett szemléljük, s csöndben meditálnunk rajta. Rabul ejtett az atya módszere, a kép mondanivalója s Molnár C. Pál zseniális assisi tája, Klára és Ferenc nexusa, Ferenc és a madarak..., s mit is mondhatott nekik? Ezt később láttuk - hallottuk Musztinagymamáva/Mimivel s tán veletek is Zs,D,Kr,Bo? [Nemrégiben Mátéval élvezgettük Zeffirelli zsenialitását.]1936-ban Budapest Székesfőváros jubileumi aranyéremmel tüntette ki; s az 1937-ben megrendezett párizsi világkiállításon pannóit
Panneau: rendszerint embermagasságú, fából készített falburkalat: ha ennél kisebb, lambériának, ha a mannyezetig terjed, boiserienek nevezik.
Grand Prix-val, Cyrano de Bergerac fametszetsorozatát ugyancsak aranyéremmel jutalmazták.
1945 után szinte minden csoportos és nemzeti kiállításon részt vett.
Műveinek a római iskola tárgykörével megegyező, többnyire szakrális jeleneteit közvetlen, érzéki látásmóddal ruházta fel.
Az 1920-as években a plein air festés dúsabb változatát hozza létre (svájci tájképeken a helyi színek erőteljes érzékeltetése).
Plein air: (franc., ejtsd: plener), tulajdonképp a. m. szabad levegő; a festészetben így hívják a napvilágos festészetet. L. Impresszionisták, Manet és Modern festészet. Read more: http://www.kislexikon.hu/plein_air_a.html#ixzz6A8YdsBJX
Grafikáin, karakterrajzain a pontos megfigyelés elegáns, nagyvonalú stilizálással, kubisztikus karikírozással és expresszív kifejezőerővel párosul.
Mind egyházművészeti, mind mai témájú festményein, falképein a szűkszavú, klasszicizáló előadásmód, zenei hatású kolorit és szürrealisztikus látásmód az újklasszicizmus sajátos változatát teremtette meg.
KOLORIT: (lat.), a festészetben a valóságban előforduló színeknek különféle eljárás szerint való utánzása. Más értelemben a festményen egymás mellé helyezett színek hatása. Innen kolorista az a festőművész, aki kiválóan a színek hűségére és azoknak pompás hatására fekteti a súlyt, ellentétben azzal, aki a formáknak minél tökéletesebb utánzását, vagy pedig leginkább a szép, nemes formákat keresi. (Forrás: Pallas Nagylexikon)
"SzürrealizmusIdeje: 1924 - 1945A szó eredete: 'sur réalisme' (francia) = realitáson túli, valóságfeletti"Hiszek benne, hogy eljön az idő, mikor az álom és a valóság, ez a két, látszatra oly nagyon ellentétes állapot összeolvad valamilyen tökéletes valóságfelettiségben..." (Breton)Központjai: Franciaország, SpanyolországLényege:
- menekülés az I. világháborút követő politikai-gazdasági káoszból /li>
- tiltakozás a "civilizált" valós világ embertelensége, kegyetlensége ellen
- elvonulás a fantáziába, az álmokba és emlékekbe, az őrült víziók irreális világába
- "Mert az ember igazi énje a tudatalattiban rejlik!" ("jéghegy-elv") - Freud!
- a szépség mint esztétikai kategória szerintük már nem létezik!
- Helyette használt kategóriák: félelmetes, nyomasztó, groteszk, bizarr, fekete humor"
(Ld. tovább bővebben: http://enciklopedia.fazekas.hu/tarsmuv/szurrealizmus.htm)
Jellegzetes művei:
Angyali üdvözlet (1929)Olaj, fa, 49 x 37 cm
Magántulajdon
Ezt nagyon kedvelem, Musztinagymamával sokáig elemezgettük az angyal lebegését, kéztartását, egyszerű vonalait, színeit (amelyek a rk. hagyományokkal harmonizálnak), Mária bájos térdelő, féljobbra figyelő alakját, egyszerű, bájos Madonna-arcát, a mögötte lévő Izraeli tájjal, átszellemült odaadásával: igen, vállalom, hogy az Úr édesanyja leszek, ilyen szokatlan, megdöbbentően felkavaró körülmények közt is, a Józseffel való jegyességről nem is beszélve. A falu megvetésével szemben, a kiközösítéssel mit sem törődve. - S a ház egyszerű vonalai, modern szinei, félköríves megoldásai. A pulóveres Madonna előképe eghyben a finom ruhaanyag....
Vénasszonyok nyara (1928-30);
Pulóveres madonna (1930):
Madonna
1930
Olaj, vászon, 148 x 81 cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Ez tán még jobb, mint a fenti annuntiatio, mindenesetre annak szerves folytatása. Musztnagymama ezt is nagyon szerette. Itt inkább idézek a korábbi klassz honlapról:
Jellegzetes művei:
Angyali üdvözlet (1929)Olaj, fa, 49 x 37 cm
Magántulajdon
Ezt nagyon kedvelem, Musztinagymamával sokáig elemezgettük az angyal lebegését, kéztartását, egyszerű vonalait, színeit (amelyek a rk. hagyományokkal harmonizálnak), Mária bájos térdelő, féljobbra figyelő alakját, egyszerű, bájos Madonna-arcát, a mögötte lévő Izraeli tájjal, átszellemült odaadásával: igen, vállalom, hogy az Úr édesanyja leszek, ilyen szokatlan, megdöbbentően felkavaró körülmények közt is, a Józseffel való jegyességről nem is beszélve. A falu megvetésével szemben, a kiközösítéssel mit sem törődve. - S a ház egyszerű vonalai, modern szinei, félköríves megoldásai. A pulóveres Madonna előképe eghyben a finom ruhaanyag....
Vénasszonyok nyara (1928-30);
Pulóveres madonna (1930):
Madonna
1930
Olaj, vászon, 148 x 81 cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1930
Olaj, vászon, 148 x 81 cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Madonna
1930
Olaj, vászon, 148 x 81 cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
A mester a kompozícióját római tartózkodása idején festette. A kép híven tükrözi az olasz festészet hatását, magán viseli a neoklasszicizmus jellegzetességeit.
Képi világát tekintve a mű a trecento és quattrocento kismesterek hagyományaira vezethető vissza.
A kép előterének Madonna ábrázolása és a háttér megkomponálása között ellentét feszül. József, az ács alakja a szentképek ünnepélyes áhítatát sugallja, a szigorú perspektívára épülő stilizált táj a kora reneszánsz kompozíciók világát éleszti újjá, de Máriájának légies alakja inkább a 20. századi nőtípus megtestesítője. A hagyományos ikonográfiától eltérő jellegű divatos ruházata is a profán színezetetfokozza.
Ezzel a kettősséggel Molnár C. Pál legfőbb biblikus témájú festményén találkozhatunk.
Képei inkább lírai meditatív szemlélődést sugallanak, mint szent áhítatot. A festményt a művész nem sokkal elkészülte után Megyeri Sárinak, a később Párizsban élő író-színésznőnek ajándékozta, akinek műveit illusztrálta is. Megyeri Sári - tőle származik a pulóveres elnevezés is - 1980-ban ajándékozta a képet a Magyar Nemzeti Galériának.
Állami illetve egyházi megbízásra készített falfestményei:
Budapest, Béke téri templom három szárnyas oltára (1942);
belvárosi főplébánia templom szárnyas oltára (1948);
Szombathely, Szt. Erzsébet plébániatemplom szárnyas oltára és öt festménye (1954);
Budapest, józsefvárosi plébániatemplom, Bernadette-oltár (1959);
Pécsi egyetem dísztermének pannója (1967).
Művei számos külföldi múzeum anyagában megtalálhatók (Nürnberg, Városi Múzeum; München, Városi Múzeum; Róma, Museum Arte Moderna; Velence, Museo della Biennale; New York, Modern Museum). A Magyar Nemzeti Galéria 12 festményét őrzi.
***
Néhány kedves képünk még:
Menekülés Egyiptomba
-
Olaj, vászon, 178 x 268 cm
Galleria Communale d'Arte Moderna, Róma
1930
Olaj, vászon, 148 x 81 cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Olaj, vászon, 148 x 81 cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
A mester a kompozícióját római tartózkodása idején festette. A kép híven tükrözi az olasz festészet hatását, magán viseli a neoklasszicizmus jellegzetességeit.
Képi világát tekintve a mű a trecento és quattrocento kismesterek hagyományaira vezethető vissza.
A kép előterének Madonna ábrázolása és a háttér megkomponálása között ellentét feszül. József, az ács alakja a szentképek ünnepélyes áhítatát sugallja, a szigorú perspektívára épülő stilizált táj a kora reneszánsz kompozíciók világát éleszti újjá, de Máriájának légies alakja inkább a 20. századi nőtípus megtestesítője. A hagyományos ikonográfiától eltérő jellegű divatos ruházata is a profán színezetetfokozza.
Ezzel a kettősséggel Molnár C. Pál legfőbb biblikus témájú festményén találkozhatunk.
Képei inkább lírai meditatív szemlélődést sugallanak, mint szent áhítatot. A festményt a művész nem sokkal elkészülte után Megyeri Sárinak, a később Párizsban élő író-színésznőnek ajándékozta, akinek műveit illusztrálta is. Megyeri Sári - tőle származik a pulóveres elnevezés is - 1980-ban ajándékozta a képet a Magyar Nemzeti Galériának.
Állami illetve egyházi megbízásra készített falfestményei:
Budapest, Béke téri templom három szárnyas oltára (1942);
belvárosi főplébánia templom szárnyas oltára (1948);
Szombathely, Szt. Erzsébet plébániatemplom szárnyas oltára és öt festménye (1954);
Budapest, józsefvárosi plébániatemplom, Bernadette-oltár (1959);
Pécsi egyetem dísztermének pannója (1967).
Művei számos külföldi múzeum anyagában megtalálhatók (Nürnberg, Városi Múzeum; München, Városi Múzeum; Róma, Museum Arte Moderna; Velence, Museo della Biennale; New York, Modern Museum). A Magyar Nemzeti Galéria 12 festményét őrzi.
***
Néhány kedves képünk még:
Menekülés Egyiptomba
-
Olaj, vászon, 178 x 268 cm
Galleria Communale d'Arte Moderna, Róma
Budapest, Béke téri templom három szárnyas oltára (1942);
belvárosi főplébánia templom szárnyas oltára (1948);
Szombathely, Szt. Erzsébet plébániatemplom szárnyas oltára és öt festménye (1954);
Budapest, józsefvárosi plébániatemplom, Bernadette-oltár (1959);
Pécsi egyetem dísztermének pannója (1967).
Művei számos külföldi múzeum anyagában megtalálhatók (Nürnberg, Városi Múzeum; München, Városi Múzeum; Róma, Museum Arte Moderna; Velence, Museo della Biennale; New York, Modern Museum). A Magyar Nemzeti Galéria 12 festményét őrzi.
***
Néhány kedves képünk még:
Menekülés Egyiptomba
-
Olaj, vászon, 178 x 268 cm
Galleria Communale d'Arte Moderna, Róma
Főoltár
1948
Olaj, fa
Belvárosi plébániatemplom, Budapest
Aktok tóparton
-
Olaj, vászon, 64,5 x 80,5 cm
Magántulajdon
A csók
1930
Litográfia, 37 x 27,5 cm
Galleria Spicchi del'Est, Róma
Mater Dolorosa (Illusztráció)
1935
Fametszet, 17 x 11 cm
Műterem Galéria, Budapest
Szent Ferenc egy szerzetessel
1930
Fametszet, papír
Magántulajdon
A kép egy fametszet sorozat része. A sorozat a Mondadori kiadó felkérésére készült, Szent Ferenc "Fioretti"-jének fakszimile kiadásához. A Szent Antal halálának 700. évfordulója alkalmából Padovában rendezett nemzetközi kiállításon a művész ezzel az alkotásával díjat nyert.