2007. december 28., péntek










2007. december 28. péntek






"Főállású ikergyermekek"
Mt 28,16-20.
16 A tizenegy tanítvány pedig elment Galileába arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. 17 Amikor meglátták őt, leborultak előtte, pedig kétségek fogták el őket. 18 Jézus hozzájuk lépett, és így szólt: "Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. 19 Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, 20 tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig."

KARÁCSONY UTÁN
Az angyal ezt mondta Máriának: "Ne félj, Mária, mert... fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak." (Lk 1,30-31)
Amikor Mária meghallotta, hogy ő lesz a Megváltó édesanyja, elment unokatestvéréhez, Erzsébethez. De utána visszatért a hétköznapi tennivalóihoz. Miután a pásztorok tanúi lehettek a kis Jézus születésének Betlehemben, visszatértek a mezőkre a bárányaikhoz, ahogy Lk 2,20 mondja. Később Mária és József is visszatért Názáretbe, ahol folytatták megszokott hétköznapi tevékenységeiket. Hozzájuk hasonlóan, a karácsonyi ünnepek után mi is visszatérünk a hétköznapokba, de Krisztust nem hagyjuk magunk mögött. Ahogy Mária és József is Jézussal tértek vissza, ugyanúgy mi is hordozzuk őt szívünkben, hozzáállásunkban, életünkben. Sokan követik Jézust ma is: pásztorok, ápolók, kereskedelemben dolgozók és gyári munkások, ácsok, jogászok, tanárok és orvosok, „főállású ikergyermekek”, és a lista egyre csak növekszik. Mindannyian visszatérünk a hétköznapokba az ünnepek után, de akármerre halad utunk az újévben, Jézust és az ő szeretetét magunkkal vihetjük.
Imádság: Urunk, segíts nekünk, hogy ma is boldogan kövessünk Téged, járva utunkat ebben a világban, s tudva, hogy te mindig velünk vagy. Ámen.

Hogyan maradhatok egész évben Krisztus közelében?

Szeretnéd, hogy barátod, ismerősöd is kapja a Csendes Perceket?
Kérlek jelezd az ahitat@csendespercek.hu címen, vagy állítsd be a http://lists.ghost.hu/mailman/listinfo/csendespercek oldalon. További információ: http://csendespercek.hu/
(Dani)

2007. december 25., kedd

Furulya – a hegedű lelke – kürt - eolhárfa










Furulya – a hegedű lelke – kürt - eolhárfa
rém boldog volt, hogy most először megszólaltattam a furulyát (Ő kicsit felvágósan blockflötének nevezi, sőt nyitott ajaksípos AEROFONnak, azaz a levegő rezgésével működő hangszernek). Én is örültem a szép hangnak, egyvonalas c akart lenni. Nem épp tisztára sikeredett így elsőre. De hát egy 1 1/2 évestől lehet többet várni?
Aztán elgondolkodtam rajta. Ez a kedves egyszerű rózsafa (bíborvöröses-barnás paliszander, Dalbergia variabilis, brazil paliszander, bahia rózsafa, pau rosa) milyen szép c-dúrra van hangolva. Megszólaltatásához emberi erő, belefújás kell, és némi gyakorlat, ritmus érzék, hallás, hogy szép muzsikát csalogassunk belőle elő. (Móra „körtemuzsikája” is csak a jó gyerek szájában szólalt meg.) Még érlelődnöm kell ehhez az egyszerű hangszerhez is!

A hegedű mennyivel bonyolultabb kordofon (húros hangszer). A négy húr, a kecses híd, az ívelt rezonáló test és a vonó látványa is már esztétikai gyönyör, hát még, ha megszólal!

A hegedű lelke

A kívülről alig látható (képünkön mégis látszik!) "lélek" jelentősége tetszik nekem nagyon. Ez a lucfenyőből készült kis hengeres pálcika a láb magas hangok felőli oldalán ékelődik a hegedű teteje s a háta közé. Ha eltávolítjuk, a hangszer szinte teljesen megnémul, de ha csak egy milliméterrel elmozdítjuk, az is jelentős változást okoz a hangban. Szerepe elsősorban az, hogy a húroknak a vonó által gerjesztett, a tetővel közel párhuzamos síkú rezgéseit a tetőre merőleges irányú rezgésekké alakítsa, amit a tető átvenni, továbbítani képes. Ezt olyan módon éri el, hogy a láb egyik talpacskája alatt viszonylag szilárd alátámasztást, csuklópontot ad, hogy a másik talpacskának adódhasson át szinte minden rezgési energia, ami utána a basszusgerenda révén eloszolhat az egész tetőn.

A kürt micsoda pompás rézfúvós. Micsoda indulókat lehet rajta fújni, micsoda rohamra tud lelkesíteni.



Az eolhárfa (régiesen: aeolhárfa, angolul Aeolian Harp) kordofon húros hangszer: Négyszögletes hangszekrényre („zöngeszekrény”) erősített, egyforma hosszú, de különböző vastagságú fém-, vagy bélhúrokból álló hangszer, amelyeket a szél szólaltat meg. (Az eol a mai „moll” hangnemnek megfelelő dodekachordon). Ezt tekinthetjük az első automata hangszernek. Aeolus, a görög szélisten után nevezték el.
Ez a légáramban önként zengő húros hangszer 8-12 dm. hosszú hangszekrényből áll, amelyre 6-10 vagy több bélhúr van feszítve. A húrok nem egyforma vastagságúak és - bár lazán feszítve, hogy könnyen megszólaljanak - egy közös hangra vannak hangolva: feszültségük tehát különböző. (A húrok nem különböző hosszúak, hanem mind egyforma hosszúak voltak, és ugyanarra a hangmagasságra voltak hangolva, de a húrok különböző vastagsága miatt változó hangmagasságok jöhettek létre).
Léghuzamos helyen, pl. keskenyre nyitott ablakok között, az áthúzódó légáram a függőlegesen felállított hangszer húrjainak mindegyikét, valamely, a húrnak harmonikus parciális hangjában szólaltatja meg. A légáram változó erejével a harmonizáló hangok ereje és magassága is változik. A hatás gyönyörködtető: a húrok zsongó, misztikus hangokat hallatnak. E régi hangszer, melynek feltalálója ismeretlen. Kircher Anasztáz jezsuita volt az első, aki a hangszert leírta (1673).

Mindezt azért beszélgettük át Póval, mert vannak, kinek lelke egyszerű kis furulya. Másoké inkább hegedű (olyan, aminek van „lelke” is.) Ismét mások olyanok, hogy mozgósítani szeretnek kürt-lelkükkel. S vagyunk, akiknek lelke leginkább aeolhárfa: Az Úr távolból jövő „szélzúgására” tud csak rezonálni. Legalábbis Reményik így oszt fel bennünket, emberi lelkeket, költőket:

Reményik Sándor: Hangszerek

Van költő, kinek lelke hegedű
És játszik rajt' egy lány,
A hegedűt kis álla alá tartja,
És játszik rajta, ahogy kedve tartja,
Van költő, kinek lelke hegedű
És játszik rajt' egy lány.

Van költő, kinek lelke kürt
És riadót az Idő fúj bele,
És hangját szikla-lelkek verik vissza,
És hangjával egy ország lesz tele,
Van költő, kinek lelke kürt.

S van költő, kinek lelke aeolhárfa,
És nem nyúl hozzá kéz,
Csupán a szél, mely végtelenből jő,
És végtelenbe vész.

Van költő, kinek lelke aeolhárfa.


***


Bárcsak megmaradhatnék aeolhárfa... (Máté)

2007. december 15., szombat

Juhász találkozó 2007


Juhász találkozó 2007
Prof. D. Juhász Tamás,
Bóné Barnáné Juhász Mária (Máji),
Juhász Péter,
Juhász Péterné Judit

PannilányaBori




PannilányaBori,
akire manapság különösen sokat gondolunk s imádkozunk érte...







Ma Juhász Vikire emlékezzünk!

Viki volt az, aki mindig mindenben segített. Aki mindig jókedvű és derűs volt. Aki mindig nyitott volt. Akit mindenki szeretett, becsült, tisztelt, de akit senki sem irigyelt. Aki Judit Nénit óriási alázattal ápolta. Aki szerette a verseket, a szabadságot, a csendet, a nyüzsit, meg persze legfőképpen unokáját: Kata Blankáját ("Katablanka"). E képekkel, s Kata soraival emlékezzünk Vikire!


"Anya nemlátása még mindig ideiglenes érzés, nem tudom, mennyi idő kell a
tudatosításhoz, hgoy ez végleges, nagyon elevenen él bennem,
bennünk.
Csatoltam az egyik kedvenc képem vele, sajnos nem túl jó a
minősége,
de örülök, hogy van és, hogy Blanka láthatja, milyen őszinte
szeretettel fordult
felé mindig, ez a legnagyobb űr, amit
hagyott." (Kata)

ÁLOM: TÁNC- és MOZGÁSMŰVÉSZET












ÁLOM


Mostanában - nyílván a vasárnapi táncbemutatónk miatt - sokat rokizok álmomban.
Ma one-step -pel kezdtem, majd a "pas de deux" teljes lépésanyaga, a pas de deux par terre, a forgások, a folyamatos és lendületes emelések is megvoltak az elõre-elõre-zár, mind az elõre-oldalt-zár lépésekben. Csak sajnos Fruzsi megint késett.
Így aztán a Charleston õrület teljesen rám maradt: "a térd lazítás és feszítést a lábfej be-ki csavarásával, valamint partner nélkül az ellentétes karlendülettel".
A szamba már Fruzsival ment, a zene szerencsére végre 2/4-es volt, amit szokatlan szaggatott (staccato) ütemben játszottak. Nem csoda, hogy Brazília nemzeti táncává vált.
Csak vasárnap is ilyen jól menne, s a ruhám ne gyűrődjön össze addig...
(Bori)

2007. december 14., péntek

Máthé Kristóf



Máthé Kristóf


Köszönjük a képet a kedves küldőknek (Horváth Lacika és mennyasszonya: Kriszti), tán most nem épp a képen látható vízialkalmatosságból...


Lacika írja:



"Én jelenleg nyakig benne vagyok félév-zárás ,
feladatbeadás, első vizsga őrületben, úgyhogy semmi más nem is történik
körülöttem. "


Szorítunk s együttérzünk! (Kristóf, Bori fővitorlásfedélzetmesterek)