Ma Juhász Vikire emlékezzünk!

Viki volt az, aki mindig mindenben segített. Aki mindig jókedvű és derűs volt. Aki mindig nyitott volt. Akit mindenki szeretett, becsült, tisztelt, de akit senki sem irigyelt. Aki Judit Nénit óriási alázattal ápolta. Aki szerette a verseket, a szabadságot, a csendet, a nyüzsit, meg persze legfőképpen unokáját: Kata Blankáját ("Katablanka"). E képekkel, s Kata soraival emlékezzünk Vikire!

"Anya nemlátása még mindig ideiglenes érzés, nem tudom, mennyi idő kell a
tudatosításhoz, hgoy ez végleges, nagyon elevenen él bennem,
bennünk.
Csatoltam az egyik kedvenc képem vele, sajnos nem túl jó a
minősége,
de örülök, hogy van és, hogy Blanka láthatja, milyen őszinte
szeretettel fordult
felé mindig, ez a legnagyobb űr, amit
hagyott." (Kata)