A dec. 19.-i (hétfői) kérdések:

Raffaello Sanzio: Erzsébet és Mária, 1517.

 1. Melyik állítás igaz Erzsébettel kapcsolatban?

a.    Az újszövetségi Erzsébet Áron leszármazottja, Zakariás felesége, Keresztelő János anyja, Mária rokona, valószínűleg nagynénje. Héberül Eliseba-nak hívták.

b.   Erzsébetnek csak idős korában született gyermeke, akinek érkezését Gábriel arkangyal adta tudtára férjének, hozzátéve hogy a születendő János a Megváltó előfutára lesz.

c.    Erzsébetet áldott állapotának 6. hónapjában meglátogatta Mária. Amikor találkoztak, János repesett méhében, ezt a hagyomány úgy értelmezi, hogy köszöntötte Urát. Erzsébet örömében így kiáltott Máriához: „Áldott vagy az asszonyok között, és áldott a te méhed gyümölcse!”.

d.   Képzőművészeti alkotásokon általában magányosan, legtöbbször fejkendővel, köpenyben, idős asszonyként mutatják Erzsébetet.

·         2. Családtörténeti képek. Kösd össze a képeket a helyes felirattal!

1.	a. Mamu (Dr. Fazakas Józsefné), Mucus néni (Fazakas Györgyné), Hanna (Dr. Fazakas Sándorné)
2.	b. Gyuri bácsi 80 éves (1993) Felső sor: Niki, György, Zoli, Laci, Zsófi Középső sor: Margit, Mucus néni, Szilvi, Gyuri bácsi, Domonkos, Bea Alsó sor: Katka, Dénes, Laci, Áron
3.	c. Nagyapám, Dr. Fazakas József az olasz fronton az I. Világháborúban.
4.	d. Keresztapu (Dr. Fazakas Sándor)
5.	e. Keresztanyu (Dr. Fazakas Sándorné, Cinci) ölében Cicuval (Pászty Györgyné)

·         

  3. Ki ő? (Kunágota, 1931 – Sopron, 2013), Kossuth-díjas magyar zeneszerző, egyetemi tanár. Evangélikus családban született, ami nyomot hagyott későbbi vallásos témaválasztásaiban is. Hitet, erőt, égi üzenetet közvetítő összetéveszthetetlen stílusa egyetemessé és örök érvényűvé teszi művészetét, amely jóllehet magába olvasztja Európa mindig megújuló szellemi áramlatait, „mégis győztes, mégis új és magyar”.  Műveiből: Hét opera: Vérnász, Hamlet, Sámson, Ecce homo, Szávitri, Bölcs Náthán, Margit, a hazának szentelt áldozat. Tavaszhozó kislány, Csalóka Péter, Az elégedetlen kishangya, Lalala, Locarnói motetta; Confessio Augustana; Luther kantáta, A tűz márciusa, Néger kantáta, Hódolat Kodálynak, Gályarab kantáta, Október végi tiszta lángok, Symphonia Ungarorum, Missa Pannonica, Soproni akvarellek.

a)    Lajtha László

b)   Ligeti György

c)    Kurtág György

d)   Szokolay Sándor

·         4. Ki ez a költő? 1877 – 1919, a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei. A szimbolizmus első számú költője (egyszersmind a szecesszióé is). A szimbolizmus és szecesszió jegyében költészeti forradalmat hajtott végre. Egyéni mitológiát teremtett, verseinek középpontjában az ő énje áll. A tér és az idő fiktív. A versvilág elemei jelképesek, a történések lelki-tudati folyamatokra utalnak. Jellegzetes szimbólumai (amelyek csaknem az egész életművet behálózzák): ugar, Léda, pénz, halál, magyarság, kurucság, Isten, forradalom, háború, vénülés, őrzés. Híresek feleségéhez, Csinszkához (Boncza Bertához) írt versei.

   a, Tóth Árpád

   b. Pilinszky János

   c. Lackfi János

   d. Ady Endre