KristofBoriMateDani

Dec. 3. szombat

1. A Máté apostollal kapcsolatos állítások közül melyik igaz?

a. Máté apostol Jézus első követőinek és apostolainak egyike volt. Nem tudjuk, mikor született, de tudjuk, hogy kb. Kr.u. 60-ban halt meg.

b. Máté másik neve Lévi volt. Neve a héber Matthai (a Mattitjahu rövidebb alakja) szóból származik, jelentése: Jahve ajándéka.

c. Civil foglalkozása vámszedő volt, amely foglalkozást (és annak űzőit) az izraeliták megvetették, mivel rengeteget dolgoztak a saját zsebükre is.

d. Máté Kafarnaumban (szülőhelyén) dolgozott, ahol – találkozván Jézussal – felhagyott addigi munkájával és követte Jézust.

e. Jézus halála után elhagyta Palesztinát, és Etiópiában hirdette az örömhírt. Később hitének megtagadását követelték tőle, de ő ezt nem tette meg, és ezért halálra kínozták.

f. A Máté név számtalan nyelven ismert:

Arab: Matto	Albán: Mate	Angol: Matthew, Matt	Cseh: Matouš, Matěj, Matyáš	Dán: Mattæus	Finn: Matias
Francia: Matthieu	Gaelic: Mian	Görög: Ματθαιο	Holland: Mattheüs	Horvát: Mate	Haiti kreol: Matye
Izlandi: Matteus	Inuktitut: Matiusi	Japán: Matoke	Latin: Mattheus	Lengyel: Mateusz	Maori: Matiu
Német: Matthäus, Matthias	Norvég: Matteus	Olasz: Matteo	Orosz: Матфей	Plattdüütsch: Mattaeus	Portugál: Mateus
Román: Matei	Szerb: Матеј	Szlovák: Matúš	Spanyol: Mateo	Svéd: Matteus	Török: Matta
Ukrán: Матвей	Vietnami: Mattheâu

2. A családban egyvalaki tudta jól a „labdaiskolát.” Ki?

a. Ubul nagypapa

b. Janka

c. Musztinagymama/Mimi

d. Muszti/Nagyapó

3. Ki az a zeneszerző, aki az itt felsorolt műveket szerezte és A mester és Margarita c. Bulgakov-regényben is szerepel? Fantasztikus szimfónia, Requiem, Rómeó és Júlia drámai szimfónia, Faust elkárhozása, Rákóczi-induló, Te Deum. Operák: Benvenuto Cellini, A trójaiak.

a. Johannes Brahms (Hamburg, 1833 – Bécs, 1897) német zeneszerző.

b. Felix Mendelssohn-Bartholdy (Hamburg, 1809 – Lipcse, 1847) német zeneszerző

c. Robert Schumann [Zwickau, 1810 – Endenich (Bonn mellett), 1856] német zeneszerző.

d. Hector Berlioz (La Côte-Saint-André, 1803 – Párizs, 1869) francia romantikus zeneszerző, karmester, író, zenekritikus.

4. Az alábbiakban néhány magyar reformátort és ugyanannyi jellemzést találunk. Kösd össze a megfelelő párokat!

A. Szegedi Kis István	a. 1505 – 1572 Ráckevén szolgált, református lelkészként és dunamelléki szuperintendensként (püspökként). Békésen és Mezőtúron gimnáziumot neveztek el róla.
B. Sztárai Mihály	b. (? – 1575?) reformátor, evangélikus lelkész, énekszerző, a 16. századi magyar reformáció és irodalom jelentős alakja. Nevét több oktatási intézmény viseli: Sztárai Mihály Általános Iskola (Pécs), Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda (Siklós), Sztárai Mihály Gimnázium (Tolna).
C. Dévai Bíró Mátyás	c. ~1500 – 1545 az első magyar reformátor. Budán írta 52 tételét, melyekben a reformáció rendszerét, célját foglalta pontokba. Kassa város tanácsa hívta meg lelkészül, itt bevezette az úrvacsora két szín alatti vételét és a nemzeti nyelvű istentiszteletet, amiért bebörtönözték. 1544-ben Debrecen választotta meg lelkészének. A „magyar Luther” névvel illették, de szellemileg közelebb állt a humanista Melanchtonhoz, mint a konzervatívabb Lutherhez.
D. Méliusz Juhász Péter	d. 1532 –1572, református püspök, egyháztudós, író, botanikus, a magyarországi reformáció legeredetibb és legnagyobb, legszélesebb hatású vezéregyénisége. 1561 végétől haláláig debreceni református püspök.
E. Huszár Gál, Gallus Anaxius	e. (1512 – Pápa, 1575) reformátor, nyomdász, énekszerző, evangélikus szuperintendens. A Heidelbergi káté magyarra fordítója. Az ő debreceni városi nyomdájából született a mai Alföldi nyomda. A Bp. Deák téri Evangélikus Könyvesbolt róla van elnevezve.
F. Heltai Gáspár	f. 1500—1574, reformátor, protestáns (kolozsvári szász) lelkész, szépíró, műfordító és nyomdász. A magyar késő reneszánsz irodalom kiemelkedő képviselője, az európai színvonalú magyar széppróza egyik megteremtője, a Száz fabula és a Chronica az magyaroknak dolgairól szerzője.
G. Szenczi Molnár Albert	g. 1574 – 1634, magyar református lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító. Latin szótára és nyelvtana sokáig használatban volt.
H. Sylvester János	h. ~1504 – 1551 után (Erdősi Sylvester) humanista tudós, bibliafordító, a magyar esszéirodalom megteremtője. A Nádasdy alapította nyomdát vezette Sárváron. Róla nevezték el a Sylvester Gimnáziumot.
I. Kecskeméti Vég Mihály	i. XVI. századi protestáns énekszerző. 54. zsoltára kiemelkedik a kor zsoltárfordításai közül, erőteljes képekben, költői szemléletességgel adja vissza az eredeti szöveg szavait (1561-1567). Kodály Zoltán az ő énekének felhasználásával komponálta a Psalmus Hungaricus-t 1923-ban.